Sokan úgy vélik, hogy az ételbevitel szabályozása érdekében fogyókúrázniuk kell. A probléma az, hogy elkezdenek diétázni anélkül, hogy odafigyelnének alapvető étkezési szokásaikra. Csak miután észlelték és megoldották szokásokkal kapcsolatos problémáikat, megtalálhatják a módját az étellel való viszonyuk hosszú távú javítására.

Miért olyan sok embernek problémát okoz a megfelelő testsúly fenntartása?

Sajnos manapság sokan az étrendjüket az ún. érzelmi evésre építik. Az étkezés érzelmi tevékenységgé válhat, valamint elvonhatja a figyelmet a kellemetlen érzésekről vagy a nehéz helyzetekről, például reflexreakcióvá válhat, ha a dolgok megnehezülnek.

Nagyon gyakran az emberek akkor esznek, amikor unatkoznak, stresszesek, idegesek, magányosak, dühösek vagy kielégületlenek, az érzelmi evés pedig valóban gátolhatja a fogyásra tett próbákat. Nehéz lesz betartani a diétát, ha az ember érzelmi okokból rendszeresen eszik. Ilyen emberek a diétázás elkezdése után úgy érezhetik, hogy valami produktívat csinálnak, de tulajdonképpen tudják, hogy a legtöbb diéta kiegyensúlyozatlan és csak rövid távú eredményeket hoz. Emiatt kevesen képesek tartósan fenntartani a súlyukat a megfelelő szinten.

Gyenge akarat – mik a jelei?

Azok az emberek, akik gyorsan szeretnének lefogyni, elkezdhetnek nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet alkalmazni. Sajnos, ha a szervezet észreveszi, hogy lassan éhen hal, előbb-utóbb vágyni kezd az ételre, így végül elfogy az akaraterő, amelyre az emberek ilyenkor támaszkodnak étrendjük betartása érdekében.

A fogyókúrázásban kulcsfontosságú dolog tudatosítani a testtel, hogy minden rendben van. Ha szigorúan korlátozzuk a kalóriákat, akkor az étvágy néhány napon vagy héten belül végül megnő. Az étrend valójában túlevéshez vezethet. Sokan úgy érzik, hogy kudarcot vallottak, amikor félbehagyják a diétát, de a lefogyás vágya továbbra is él, ezért új étrendet keresnek. A következő dieta, amelyet követnek, sem tart sokáig.

Ezért olyan fontos a türelem, mivel a fogyásnak lassan kell haladnia. A lassú fogyókúrázásban az a jó, hogy rugalmasabban lehet étkezni, így nem kell jelentősen csökkenteni a kalóriaszámot, sem lemondani a kedvenc ételekről.

Az obszesszív mérlegezés demotiválóan hat

Ha az adott személy kevésbé extrém étrendet kezd alkalmazni, és az első hetekben lead néhány kilogrammot, aztán viszont megállapítja, hogy a testtömeg csökkenése lassul, akkor könnyen elbátortalanodhat és lemondhat a diétáról.

Fontos, hogy a fogyókúrázó ne mérlegelje magát túl gyakran (lehetőleg legfeljebb hetente egyszer), mert ez demotiválóan hathat. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a testsúly napról napra változhat különböző okok miatt. A mérleg kicsit olyan, mint egy kétélű kard: hihetetlenül motiváló vagy hihetetlenül demotiváló lehet. A mérlegelés hasznos eszköznek bizonyulhat a fogyás előrehaladásának felméréséhez, de ha obszesszív viselkedéssé válik, akkor nem segít semmiben.

Gyenge akarat … és merre tovább?

Ha egy adott személy sok felesleges kilogrammal rendelkezik, akkor nyomasztónak és leküzdhetetlennek találhatja a célját, ami miatt nehezet jön a motiváció, hogy bármit is tegyen ez ellen. Ahelyett, hogy egy látszólag távoli célra összpontosítana, sokkal fontosabb, hogy élvezze az utazást, és kevésbé szigorúan törekedjen a fokozatos fogyásra rugalmas étkezés és ivás révén.

Célszerű kisebb és könnyebben elérhető szakaszokra szétbontani a célt, mint például több egyéni súlycsökkenési pontra, például 3-4 kilogrammonként. Ilyen módon minden alkalommal láthatja a haladást, amikor eléri a célját, ami segít motiváltnak maradni. Amikor az ember kudarcot lát, könnyen feladja a dolgokat, míg amikor valaki „mini-győzelmeket” ér el, nagyon jól érzi magát ezzel, ami nagyobb valószínűséggel inspirálja a folytatásra.

Amikor valaki nagyon szigorú szabályokat követ a fogyókúránál, akkor a végén egy mentális nélkülözési cellába kerülhet. Egyik étel sem rossz, az a fontos, hogy az ember milyen gyakran és mennyit eszik. Az emberek az akaraterőre hagyatkoznak, hogy ne egyenek „rossz” ételeket, de az akaraterő olyan, mint egy elem – lemerülhet. Ahelyett, hogy megtagadnád magadtól azt, amit szeretsz, és azt ennéd, amiről azt mondják, hogy enned kellene, próbálj lazítani, és engedd meg magadnak, hogy azt ehess, amit szeretsz.

Sokkal jobb, mint a szigorú diétával való kínlódás, a „80/20” megközelítés alkalmazása, amikor az esetek 80%-ában az ember viszonylag helyesen szeretne táplálkozni ahelyett, hogy megpróbálna tökéletesen enni az esetek 100%-ában.

Bár az új étrend követése félelmetesnek tűnhet, csak egy kis gyakorlásra van szükség az új és figyelmes étkezési szokások kialakításához. Ne legyünk túl szigorúak magunkkal szemben, legyünk türelemmel, és kezdjünk apró lépésekkel haladni az álomsúly felé.

Leave a comment